Swiatek kétségbeesése, ahogy 6 órán át sírt az olimpiai vereség után

Miután Anna Karolina Schmiedlovát legyőzve (6-2, 6-1) bronzérmet nyert, Iga Swiatek arról beszélt, hogy milyen kétségbeesett volt a csütörtöki, Zheng Qinwen elleni elődöntős vereség után (6-2, 7-5). A világelső kifejtette, hogy soha nem érzett még ekkora nyomást.

Ez a nyomás annak köszönhető, hogy az olimpiai játékok meghatározó helyet foglalnak el a képzeletében, hogy másokért is felelősséggel tartozik a győzelemért, és hogy szuperfavoritnak számít az aranyéremre.

Ez a nyomás volt az, ami kezdetben elkábította (36 ki nem kényszerített hiba 13 győztesre), majd a meccs végére teljesen összetörte. De összeszedte magát, és végül a 3. helyen végzett, és megnyerte a számára sokat jelentő bronzérmet.

Iga Swiatek: "A tokiói olimpián (a 2. fordulóban vereséget szenvedtem) nem voltam olyan szuperfavorit, mint ezeken a párizsi játékokon. Ezúttal (az elődöntőben) nem tudtam természetesen mozogni, pedig a salak a kedvenc felületem, és úgymond ezen nevelkedtem. Úgy láttam a pontokat, mintha kívülről figyeltem volna az eseményeket.

Egész életemben magamnak játszottam. Ezen a héten az edzőimért, a hazámért és a lengyel közönségért voltam ott. Persze ezt nem akkor fedeztem fel, amikor ide érkeztem, de alábecsültem, hogy ez mit jelent számomra, milyen mély érzéseket kelt bennem.

A (Zheng elleni) mérkőzés után pontosan hat órán keresztül sírtam. Tudom, hogy azt kell mondanom magamnak, hogy ez csak egy kis része az életemnek, de összetört a szívem. Azt hittem, hogy meg tudok birkózni vele, de teljesen letaglózott, ez őrület.

A vereség után leültem a mentális edzőmmel, Daria Abramowiczcsal és az egész csapattal. Meg kellett osztanom. Tudtam, hogy van egy bronzérem, és hogy a munkámra kell koncentrálnom. De higgyék el, nem volt könnyű. A kérdés az volt: kiért játszom? Magamért? Nem, a többiekért, ezt kellett megértenem. Aztán visszamentem a pályára. És itt vagyok, bronzérmes, nem törtem meg.

Ha megkérdezik tőlem, hogy mit jelent számomra ez a bronzérem, amikor Grand Slam-címeket nyertem, akkor azt mondom, hogy soha nem éreztem még ekkora stresszt, és hogy ennek ellenére éremmel jöttem ki abból a hétből".