Mi lett az ATP Next Gen Finals utolsó győzteseivel?
2017 óta az ATP Next Gen Finals nem csupán egy egyszerű kiállítási verseny fiatal tehetségek számára. Ezek a világtenisz jövőjének valódi barométerévé váltak.
Learner Tien győzelme után Dzsiddában felmerül a kérdés: mennyit is ér valójában egy Next Gen Finals cím? A történelem már ad néhány választ.
2017 – Hyeon Chung, a villámcsapás áldozata
Az első győztes a történelemben, Hyeon Chung az ázsiai tenisz fényes jövőjét testesítette meg. Andrey Rublev legyőzésével a döntőben és Medvedev kiejtésével a koreai erőteljesen megütötte a port.
Ráadásul monumentális bravúrja Novak Đoković ellen a 2018-as Australian Openen úgy tűnt, megerősíti a nyilvánvalót: egy jövőbeli sztár született.
De a tenisz néha kegyetlen. A sérülések hirtelen megállították felemelkedését, kiejtve őt a top 300-ból. 29 évesen Chung marad a legszembetűnőbb példája annak a hatalmas tehetségnek, amelyet a test soha nem engedett teljesen kibontakozni.
2018 – Stefanosz Cicipász, a csúcsról a kétségbe
Fényes győztes Alex De Minaur ellen, Cicipász kevesekhez hasonlíthatóan váltotta be a ígéreteit. Világelső hármas, Masters-győztes, Grand Slam-döntős, a görög sokáig a Big Three hiteles ellenzékét testesítette meg.
De ma a kontraszt megdöbbentő. A top 30-on kívül rangsorolva, belső feszültségek és önbizalomvesztés kínjában, Cicipász karrierje legnehezebb időszakán megy keresztül.
2019 – Jannik Sinner, a győzelem gépe
Már kezdetektől fogva Jannik Sinner a magabiztosságot árasztotta. Győzelme De Minaur ellen csak előjáték volt. Mert néhány évvel később az olasz a világtenisz egyik domináns arcává vált.
Négy Grand Slam-cím, világelsővé válás, Sinner a teljes siker megtestesítője.
2021 – Carlos Alcaraz, egy hatalmas karrier előfutára
Korda ellen a 2021-es Next Gen Finals sokak számára fordulópontot jelentett Alcaraz karrierjében.
Ma a spanyol csodagyerek világelső és többszörös Grand Slam-győztes.
2022 – Brandon Nakashima, a szilárd de diszkrét kívülálló
Kiadványa meglepetéseként Nakashima bebizonyította, hogy a tehetség kifejezhető maga nélkül is. Hatékony játékkal felvértezve, az amerikai tartósan a top 40-ben helyezkedett el.
De rendszeressége ellenére a nagy áttörés a legnagyobb versenyek felé késik. 24 évesen továbbra is veszélyes játékos, de még mindig keresve azt a lökést, amely megfordítja egy karriert.
2023 – Hamad Medjedovic, a tűz és a kétségek
A szerb lenyűgöző erejével és mentális erejével győzelemkor. De a legmagasabb szint nem bocsát meg semmit.
Fizikai problémák, következetlenség hiánya, nehézségek a sorozatos teljesítésben, Medjedovic még mindig váltogatja az ígéretet és a frusztrációt.
22 évesen minden lehetséges. De pályafutása emlékeztet arra, hogy a nyers tehetség soha nem elég folytonosság nélkül.
2024 – João Fonseca, az új világőrület
Ő talán a leginkább álmodozást kiváltó név ma. Mindössze 19 évesen João Fonseca meghódította a közönséget és a körutat.
Már ATP 250-es és ATP 500-as címekkel, a top 25-ben elhelyezkedve, a brazil a világtenisz új hullámát testesíti meg.
Erőteljes és ambiciózus: Fonsecának úgy tűnik, minden kártya a kezében van, hogy megjelölje az évtizedet. És Next Gen Finals címe már most egy nagy történet kezdetének tűnik.
Az ATP Next Gen Finals: ugródeszka vagy könyörtelen tükör?
Nyolc bajnok, nyolc különböző pálya, de csak egy bizonyosság: a Next Gen Finals megnyerése semmit nem garantál.
A mentális erő, a fizikai állapot, a környezet és a fejlődés képessége határozza meg a továbbiakat.
Több mint egy meccs: a nők és férfiak közötti bérkülönbségek a teniszen belül 
Edzőváltás vagy önmagad újrateremtése: az előszezon, a döntések ideje 
A Rafa Nadal Academy: a jövő teniszcsillagai számára kialakított szakmai és profi modell 
Davis-kupa: reformok, kritikák és nemzeti kultúra kereszttüzében