2010-es Davis-kupa: Hogyan változtatta meg Djokovic egy hétvégén alatt Szerbia sorsát
2010. december 5-én Szerbia megnyerte első Davis-kupáját a történelemben, Belgrádban, miután 3-2-re legyőzte Franciaországot. De amit a számok nem mutatnak, az a hétvége érzelmi intenzitása, amelyet egy transzcendens Novak Djokovic testesített meg, aki jóval többet képviselt, mint csak a sportot.
Djokovic, akkor a világranglista harmadik helyezettje, tudta, hogy ez a döntő jóval több egy trófeánál. Szerbia, még mindig fiatal nemzet, kiheverte a háború és az elszigeteltség által traumatizált 90-es éveket. Számára ez nem csupán egy megnyerendő mérkőzés volt, hanem egy üzenet.
„Ez a pillanat megváltoztatta az életemet. Úgy sírtam, mint egy gyerek. Mi nem játékosok voltunk, hanem a népünk szeretetének katonái.”
„Nem magamért játszottam, hanem 10 millió emberért.”
A jelenet minden szerb emlékezetébe bevésett: Troicki utolsó pontja, Djokovic, aki a csapattársai karjaiba veti magát, és a Belgrádi Aréna tömegének kiáltása. A Djokovic, Tipsarevic, Troicki és Zimonjic által vezetett szerb csapat legyőzte a stabil francia csapatot (Monfils, Simon, Llodra, Clément).
A győzelem megváltoztatta Djokovict. Néhány héttel később megnyerte a 2011-es Australian Opent. Majd a történelem egyik legsikeresebb évadját zárta.
„Ez a győzelem felszabadított. Olyan erőt adott, amire nem is számítottam. Rájöttem, hogy bármit elérhetek.”
Végül, a Grand Slam-rekorder egyik legikonikusabb jelenetére emlékezhetünk, amikor betartotta ígéretét, és leborotválta a haját egy elszabadult tömeg előtt.
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között 
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között 
Témák – Szaúd-Arábia, sérülések, háború és üzlet: a tenisz lebilincselő hátterét tárja fel a TennisTemple