Roddick egyértelműen: „A teniszezők a világ legjobb sportolói”
„A mai napig úgy gondolom, hogy a teniszezők a világ legjobb sportolói”
Andy Roddick nem várt sokáig szezonzáró különleges „Kérdések és válaszok” epizódjában, hogy erőteljesen megnyilvánuljon.
Az Alcaraz-Sinner maratoni döntő, egy öt óránál is hosszabb küzdelem, amely a teniszvilágot lélegzetvisszafojtva tartotta, még forró emléke előtt Roddick egy pillanatig sem habozott:
„Igen. A mai napig úgy gondolom, hogy a teniszezők a világ legjobb sportolói. Nem elég csak erősnek lenni. Kell kitartás, mozgékonyság, sokoldalúság, és le kell tudni kezelni mindazt, amit egy világkörüli versenysorozat jelent.”
A tenisz másik igazsága: egy teljes, brutális, könyörtelen… de összehasonlíthatatlan sport
Amikor a versenyképes sportolókról kérdezték, Roddick tiszteletét fejezi ki a kosárlabda és a labdarúgás iránt, elismeri a baseball összetettségét, de emlékeztet, hogy semmi sem hasonlítható a tenisz mentális terheléséhez és átfogó igénybevételéhez.
„Képesnek kell lenni felszállni, leszállni, regenerálódni, újra nekivágni. És kezdeni elölről. Minden egyes tornán”, magyarázza.
A rejtett oldal: enni, szenvedni, újrakezdeni… a regeneráció valósága
Az amerikai szerint az egyik legnehezebb pillanat a regenerációs protokoll.
Olyan US Open-es éjszakákat ír le, amikor minden mechanikussá vált: azonnal nyújtani, literes mennyiségű vizet inni, jeget tenni, és főleg enni.
„Amit a legjobban utáltam, az az volt, amit ennem kellett. Az edzőm egy habzó és undorító turmixitalt hozott. Utáltam, de muszáj volt.”
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között
Témák – Szaúd-Arábia, sérülések, háború és üzlet: a tenisz lebilincselő hátterét tárja fel a TennisTemple