« Szerencsém volt, hogy a szüleim soha nem szóltak rám vereség után » – Blanchet őszinte vallomásai a környezetéről
Az US Openen hősiességet tanúsító útvonalat bejáró Blanchet egy interjúban nyilatkozott a L’Équipe munkatársainak. A francia játékos a profi pályafutása kezdete óta számíthatott közeli hozzátartozói támogatására. Ez fontos támasz volt, de soha nem vált egészségtelen támogatássá, ahogy azt az alábbiakban elmagyarázza:
„Az edzőim és a barátnőm sokat segítettek. A családomban gyakran eléggé gyorsan elégedettek vagyunk azzal, ami velünk történik. Ez egyáltalán nem hiba, sok boldogsággal teli életet élünk, gyakran vagyunk boldogok, elfogadjuk az eseményeket, ahogy jönnek.
De az igaz, hogy időnként hiányzott egy kis ambíció, a győzelemvágy. A barátnőm a saját működési módjával, tapasztalataival és neveltetésével segített feljebb tornázni a céljaimat. Viszont szerencsém volt, hogy a szüleim soha nem szóltak rám vereség után. Mindig támogattak, még akkor is, amikor nehéz volt.
Sok szülő nagyon elváró a gyerekeivel szemben. Jó, ha vannak elvárások, de vannak határok, amiket nem szabad átlépni. Ebből a szempontból én nagyon szerencsés voltam. A szüleim mindig sok szeretettel neveltek, soha nem büntettek meg vereségért.”
Emlékeztetőül, a 26 éves (184.) játékos a selejtezőből jutott tovább, majd legyőzte Marozsánt és Mensiket is, hogy továbbjusson a harmadik körbe Flushing Meadowsben.
US Open
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között
Témák – Szaúd-Arábia, sérülések, háború és üzlet: a tenisz lebilincselő hátterét tárja fel a TennisTemple