38 évesen, amit elér, az hihetetlen" – Vacherot tiszteletteljes reakciója, miután legyőzte Djokovicsot
Egy váratlan párharc végén Valentin Vacherot legyőzte a szerb legendát, és elismeréssel adózott a bajnok hosszú pályafutása előtt. Sanghaj új hőse bepillantást engedett a mérkőzés kulisszái mögé, ahol "űznie kellett a gondolatokat", hogy talpon maradjon a mítoszszal szemben.
A sanghaji Masters 1000 valószínűleg az egyik legemlékezetesebb verseny marad a 2025-ös szezonban. A kimerítő játékkörülmények, a meglepetések és a favoritok korai kiesései között a tábla fordulónként egyre inkább megnyílt.
Valentin Vacherot, aki a verseny kezdete előtt 204. volt az ATP-listán, és Arthur Rinderknech kihasználta a lehetőséget, hogy fejlessze játékát és eljusson a döntőbe. A két unokatestvér egy mindenképpen szimbolikus és váratlan mérkőzésen fog összemérni erejét.
Vacherot, aki az ő pályafutásának oldalán legyőzte Novak Djokovicsot, így nyilatkozott sajtótájékoztatón arról, milyen érzés volt szembenézni a Big 3 utolsó aktív tagjával:
"Nem volt lehetőségem Federerrel és Nadallal játszani, mert a ranglistám túl alacsony volt. Visszavonultak, mielőtt elkezdtem volna ugyanazokon a versenyeken játszani, mint ők. Egyszer játszani Djokovics ellen... ez hihetetlen dolog.
Meglepett, ahogyan mentálisan kezeltem ezt a mérkőzést. Rögtön elvitte a saját adogatásomat, és úgy játszott, ahogy elképzeltem. Örülök, hogy gyorsan visszaszereztem a szervámat.
Ezután harc kezdődött. Mindannyian tudjuk, hogy 38 éves. Amit ebben a korban elér, az már önmagában hihetetlen, kemény a testének.
Mentálisan koncentrálnom kellett. Rengeteg gondolat járt a fejemben, különösen az első szett megnyerése után. Valahányszor olyan gondolatok jutottak eszembe, a következő visszaadásra vagy a következő adogatásra koncentráltam, amit végre kellett hajtanom."
A monacói játékos arról is beszélt, hogyan változott a helye a világranglistán, hiszen legrosszabb esetben is a 58. helyen fog állni hétfőn:
"Az utolsó pillanatban jelentkeztem a selejtezőre. Talán elképzeltem, hogy jól szerepelhetek itt, de nyilván nem ennyire jól. Megelégedtem volna néhány győzelemmel is. Csak arra gondoltam, hogy a szezon végére a top 100-ban legyek.
Megelégedtem volna a 99. vagy 100. hellyel is. Most, hogy legalább 58. vagyok... Még nem volt időm feldolgozni, de ez jó dolog. Lehetővé teszi, hogy a legnagyobb versenyeken játsszak, szóval ezzel kapcsolatban boldog vagyok.
Shanghai
Davis-kupa: reformok, kritikák és nemzeti kultúra kereszttüzében
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között