A háború hatása az ukrán tenisze: anyagi segítség, alapítványok, intézmények és megannyi fejtörés
Miközben az ukrán sportolóknak teljesen újra kellett szervezniük az életüket, a háttérben egy egész ország kénytelen alkalmazkodni és megváltoztatni az edzéskörülményeit. Ez egészen a legmagasabb szintig tart, ahol profi játékosok tettek tanúvallomást, és próbálnak – erejükhöz mérten – segíteni nemzetüknek.
MILYEN HATÁSA VAN A HÁBORÚNAK A SPORTRA UKRAJNÁBAN?
Közel négy éve annak, hogy az ukrán sportolók mindennapjai minden szinten felfordultak. Először is természetesen személyes szinten, hiszen a családok Ukrajnában maradtak, ami szorongást kelt az érintett sportolókban, de főként a profi karrierjük szintjén. A konfliktus kezdete óta nagyszámú sportlétesítmény semmisült meg, és jelentős emberi veszteségeket is el kell siratni.
Az ukrán sportminisztérium szerint az ország „több mint 595 sportolót, edzőt és ifjúsági animátort veszített el. 734 sportlétesítmény sérült meg vagy semmisült meg teljesen, köztük 18 nemzeti olimpiai és paralimpiai bázis. 2024 decemberében az infrastrukturális összveszteség meghaladta a 374 millió dollárt” – olvasható a 2025. május 15-én kiadott közleményben.
7 millió euró egy nemzeti teniszközpont felépítésére
Hogy megpróbálják már most elkezdeni a jövő Ukrajnájának újjáépítését, az ország sporthatóságai 2023 augusztusában úgy döntöttek, hogy 7 millió eurós költségvetést különítenek el egy nemzeti teniszközpont felépítésére a fővárosban, Kijevben, egy elhagyott jégpálya átalakításával – derült ki a korábban a Racket One médium által összegyűjtött információkból.
Általánosságban elmondható, hogy az ország minden pénzét a hadseregbe fektették, hogy az ukrán katonák 2022. február 24-e, a háború kezdete óta bármi áron meg tudják védeni földjeiket.
A többmilliós teniszberuházásról szóló döntés akkoriban sokak nemtetszését váltotta ki, hiszen az egész országot – és nemcsak a sport területén – újjá kell építeni a következő években. A számok szerint a teniszpályák újjáépítésére fordított pénzből mintegy 2300 drónt lehetett volna vásárolni, amelyek hasznosak lettek volna az ukrán hadsereg számára.
„A teniszpályák finanszírozását be kell tiltani”
„Elfogadhatatlan jelentős felújításokat végezni teniszpályákon, miközben Ukrajna háborúban áll. Erre a pénzre a fegyveres erőknek van szüksége: lőszerre, elsősegélycsomagokra, drónokra, fegyverekre, élelmiszerre… Itt az ukrán nemzet megőrzéséről van szó.
A teniszpályák felújításának finanszírozását be kell tiltani. Tudják, szinte minden nap kommunikálok a katonáinkkal, és csak a pick-upokra, pótalkatrészekre… való szükségről beszélnek – a lista hosszú. Amikor azt hallom, hogy 7 millió euróról van szó, az agyam automatikusan kiszámolja, mennyi ezekből az igényekből szolgálhatná a katonáinkat.
Személy szerint támogatom a modern sportlétesítmények gondolatát, de ennyi pénzt elkölteni ebben a pillanatban számomra egyszerűen nem tűnik helyénvalónak” – jelentette ki az ukrán aktivista, Maria Barabash 2024-ben.
HOGYAN SZERVEZIK MEG A TENISZEZŐK AZ ÉLETÜKET A HÁBORÚ ÓTA?
A sportolók általában sokat utaznak, de az év során az egyik sport, amelyet a legtöbb repülőút érint, kétségkívül a tenisz. Hazája történetének – a férfiakat és nőket egyaránt figyelembe véve – legnagyobb játékosa, Elina Szvitolina a teniszben elért ukrán sikerek szimbóluma.
A korábbi világranglista-3. négy WTA 1000-es tornát, a 2018-as WTA Finalst és egy olimpiai bronzérmet nyert a 2021-es tokiói játékokon, többek között. A női tenisz élvonalában szereplő, 31 éves játékos az elsők között állt ki amellett, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat zárják ki a WTA hivatalos versenyeiről.
2023 márciusában, amikor éppen a szülését követő visszatérésére készült a körforgásba, interjút adott a helyi „Kyiv Post” médiumnak, amelyben állapotjelentést készített az ország sporthelyzetéről.
„Sokan kimentek a frontra, és néhányan meghaltak”
„Összességében nagyon szomorú a helyzet az ukrán sport számára. Minden sportág tíz év hátrányba került minden téren. Hiszen a sportolóink most nem tudnak normálisan edzeni, sokan kimentek a frontra, és néhányuk meghalt” – panaszolta akkoriban.
„De általánosságban nem volt valódi fejlődése a tenisznek Ukrajnában. Mindenki a saját útját keresi, hogyan tudna áttörni a világelitben. Vannak mecénások, akik segítenek egyes játékosoknak, de az ukrajnai Teniszszövetség részéről nincs segítség. A sport újraindulása fokozatos lesz” – folytatta.
„Lehetőségek teremtése a jövő generációi számára”
Hogy segítsék az ukrán teniszt, Elina Szvitolina és Marta Kosztyuk – aki sportága másik fontos alakja, jelenleg a világranglista első 30 helyezettje között – mindketten alapítványt hoztak létre, hogy a gyerekek és fiatal ukrán sportolók teniszezhessenek, sőt általánosságban is sportolhassanak.
A 2019-ben indított Elina Svitolina Foundation egy jótékonysági szervezet, amelynek fő célja a sport, különösen a tenisz fejlesztése, a fiatal tehetségek támogatása és Ukrajna nemzetközi színtéren való népszerűsítése. „Az Alapítvány elkötelezett amellett, hogy lehetőségeket teremtsen a jövő generációi számára, a sportot használva eszközként a pozitív és tartós változások előidézésére” – olvasható többek között a hivatalos honlapján.
Szvitolina, aki a pályán és azon kívül is nagyon elkötelezett hazája iránt, a United 24 nagykövetévé is vált; ezt a szervezetet néhány évvel ezelőtt az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hozta létre, hogy adományokat gyűjtsön az ország háború utáni újjáépítéséhez.
Kosztyuk a maga részéről olyan alapítványt hozott létre, amely egy programot fejlesztett ki azzal a céllal, hogy azt integrálják az Ukrajnában az iskolákban tanított testnevelésórákba. Hosszú távon az a cél, hogy mintegy 4500 gyermek/diák, akiknek korábban nem volt hozzáférésük a sporthoz, részesülhessen ebben a programban több mint tizenöt oktatási intézményben.
MILYEN SZEREPE VAN A TENISZES SZERVEZETEKNEK A TÁMOGATÁSBAN?
Vitalij Szacskó, aki a 2017-es Alexandr Dolgopolov óta az első ukrán férfi játékos lett, aki ATP-torna elődöntőjébe jutott – erre a főtáblás körforgásban a metzi torna utolsó kiadásán került sor – szintén mesélt a kulisszák mögötti történésekről: „A háború minden ukránt érintett, a családom még mindig ott él. Csehországban nőttem fel és ott élek gyerekkorom óta. Kezdettől fogva kapcsolatban vagyok a családommal, de amint elolvasom, mi történik, sírni támad kedvem.
A háború óriási hatással volt az ukrán férfi teniszre (Dolgopolov és Sztahovszkij, korábbi 13. és 31. a világranglistán, 2022 óta a fronton harcolnak hazájukért). Néhányuknak az életben maradásért kellett küzdenie, de ez kényes helyzet. A sport és a társadalom más területei pénzügyileg háttérbe szorultak, egyre kevesebb a pénzügyi befektetés, mert mindenki adományoz, hogy próbálja segíteni a hadsereget, ami érthető” – fejtette ki Szacskó.
Az ATP és a WTA a konfliktusról szóló viták középpontjában
Utóbbi azt is állította, hogy az ATP (a férfi profi körforgást irányító játékosszövetség) 2022-ben gesztust tett az ukrán játékosok felé, de hosszú távon nekik maguknak kell boldogulniuk. Ez pedig nem is olyan egyszerű, hiszen csak a legjobban rangsorolt, a legnagyobb tornákon (elsősorban a Grand Slameken és a Masters 1000-es versenyeken) rendszeresen induló játékosok tudnak a teniszből megélni.
„Az elején hatalmas támogatást kaptunk, főként pénzügyit, az ATP-től. A tudomásom szerint minden ukrán játékos megkapta ezt. De telt az idő, és mindenki kezdett hozzászokni ahhoz, ami történik, miközben a háború Ukrajnában továbbra is tart.
Egyre kevesebbet beszélnek róla, és úgy tekintenek rá, mint valami hétköznapira, ami szomorú. Mostanra már semmilyen támogatást nem kapunk (az ATP-től). Magunknak kell boldogulnunk” – sajnálkozott a 28 éves játékos, aki hazája első számú egyesben és Metzben elért kiváló szereplése után a világranglista 164. helyére jött fel.
Bár az ATP a háború első hónapjaiban támogatta az ukrán sportolókat, úgy tűnik, hogy a WTA – legalábbis Leszja Curenko szerint – nem ezt az utat követte. A 2023-as indian wellsi WTA 1000-es torna alkalmával Steve Simon, a női profi körforgást irányító szervezet akkori vezérigazgatója állítólag nem helyénvaló kijelentéseket tett az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, amelynek Curenko tanúja volt.
„Megvédeni magam ukrán nőként” – Curenko nekimegy a WTA-nak
A 36 éves játékos, aki 2024 novembere óta nem játszott a főtáblás körforgásban, úgy döntött, hogy beperli a WTA-t, mert úgy véli, az nem nyújtott elegendő támogatást az ukrán sportolónőknek.
Lépésének indoklásaként Curenko Simont és a WTA teljes vezetői struktúráját bírálta: „A cél részben az, hogy megvédjem magam az ukrán teniszválogatott tagjaként és ukrán nőként.
A központi kérdés összefoglalható a „hanyag bánásmód” fogalmával. Nyilvánosan beszéltem a kellemetlen beszélgetésről, amelyet a WTA volt vezérigazgatójával, Steve Simonnal folytattam Indian Wellsben 2023-ban. Ez nem titok. Bizonyos dolgokat mondott nekem. Hosszú belső folyamaton mentem keresztül.
Már Indian Wellsben felvettem a kapcsolatot a WTA minden lehetséges képviselőjével: a pszichológussal, a WTA alelnökével, a felügyelőkkel, a játékoskapcsolatokért felelős személyzettel és a biztonsági főnökkel.
Mindenki hallotta, mi történt, és tudta, mi zajlott le. De semmit sem tettek. Már ez is könnyekre fakasztott, mert amit mesélt, félelmetes volt. És teljesen figyelmen kívül hagyták. [...]
Ebben a perben a WTA ukrán sportolókkal szemben tanúsított hanyagságának kérdését vetem fel egy rendkívül nehéz időszakban, és azt az erkölcsi kárt, amelyet elszenvedtem. Nem kérem az orosz vagy fehérorosz játékosok eltiltását, ez nem része a keresetnek.
„Az Instagram-fiókomat elárasztották a szörnyű üzenetek”
Egyetlen szó sincs erről. Az Instagram-fiókomat teljesen elveszett józan eszű emberek üzenetei árasztották el, néhányan szörnyű dolgokat mondtak. Azt hiszik, azért indítok pert, hogy tiltsák el az oroszokat és a fehéroroszokat. Egyáltalán nem erről van szó” – fejtette ki az érintett 2025 áprilisában a Tribuna médiumnak.
A WTA ezt követően sajtóközleményben válaszolt Curenkónak: „Álláspontunknak megfelelően a WTA számos lépést tett ukrán játékosaink megsegítésére, akik hatalmas kihívásokkal szembesültek profi sportolóként.
A WTA azt is egyértelművé tette, hogy az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elveire alapították, és szabályai kimondják, hogy a versenyek minden olyan játékos számára nyitottak, aki érdemei alapján kvalifikálja magát, megkülönböztetés nélkül. Ezen elveknek megfelelően – és más teniszszervezetekhez hasonlóan – a WTA azt az álláspontot képviseli, hogy az egyes sportolókat nem szabad kormányaik tetteiért büntetni.”
EMBERI, GAZDASÁGI ÉS PSZICHOLÓGIAI HATÁSOK: A HÁBORÚ ÁTALAKÍTJA A MINDENNAPOKAT
2025. február 25-én, tehát három évvel és egy nappal a háború kezdete után az ENSZ tanulmánya megállapította, hogy Ukrajna teljes újjáépítésének költsége a következő évtizedben 524 milliárd dollárra tehető.
Ebben az összefüggésben a társadalom minden területét érinti a helyzet, különösen a sportot. Az ukrán sportolók – akik közül néhányan a fronton estek el hazájuk védelmében – 2022 óta teljesen felborult felkészülési rutinokkal kénytelenek együtt élni.
Ami a teniszt illeti – olyan sportot, amelyből pénzügyileg gyakorlatilag csak a világranglista első 100 helyezettje, vagy alig több tud megélni –, a sportolók magukra vannak utalva. Nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a fiataloknak legyenek lehetőségeik, különösen az ukrán tenisz húzónevei, Elina Szvitolina és Marta Kosztyuk által néhány éve létrehozott alapítványok révén.
A pszichológiai szempontot sem szabad alábecsülni, a háború alakulása pedig arra késztette Leszja Curenkót, hogy pert indítson a WTA volt vezérigazgatója ellen.
A profi tenisz intézményeinek, élükön az ATP-vel és a WTA-val, szintén szerepük van abban, hogyan alkalmazkodnak ehhez a konfliktushelyzethez, ám úgy tűnik, hogy elkötelezettségük egyre gyengül, ahogy a társadalom szemében a helyzet egyre inkább „megszokottá” válik.
Az ukrán tenisz természetesen csak háttérbe szorulhat egy ilyen, vis maiornak számító helyzetben. És minden bizonnyal tartósan meg fogja viselni ez a sötét időszak, annak ellenére, hogy számos erőfeszítést tesznek azért, hogy – bármi áron – továbbra is létezni tudjon.
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között 
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között 
Témák – Szaúd-Arábia, sérülések, háború és üzlet: a tenisz lebilincselő hátterét tárja fel a TennisTemple