Humbert-Zverev, utolsó mérkőzés a POPB történetében, egy korszak vége!
A Rolex Paris Masters döntője Alexander Zverev és Ugo Humbert között ennek a korszaknak a végét fogja jelölni vasárnap. Ez lesz az utolsó mérkőzés a közös történelemben a párizsi Masters 1000 és a Palais Omnisports de Paris-Bercy (POPB), a jelenlegi Accor Arena történelmi neve között. A verseny 2025-től a Paris La Défense Arena csarnokába költözik.
A közös történet, amely 1986-ban, 38 évvel ezelőtt kezdődött, az évek során a tenisz történetének néhány legnagyobb bajnokát látta ragyogni a POPB központi pályáján. Boris Becker, az első győztes, hét alkalommal (rekord) Novak Djokovic, valamint Stefan Edberg, Goran Ivanisevic, Andre Agassi, Pete Sampras, Marat Safin, Roger Federer vagy Andy Murray.
Három francia is megemelhette a trófeát a közönsége előtt, nevezetesen Guy Forget (1991), Sébastien Grosjean (2001) és Jo-Wilfried Tsonga (2008). Talán Humbert is csatlakozik hozzájuk, hogy szépen lezárja ezt a fejezetet.
Ezért érdemes teljes mértékben kihasználni ezt a vasárnapot. Élvezzük ki teljes mértékben a párizsi legendás koncertterem összehasonlíthatatlan hangulatát. Élvezzük ki teljes mértékben, mert jövőre már nem lesz ugyanaz. Talán jobb, talán kevésbé jó, de mindenképpen más.
De most maradjunk a jelenben, az ünnep még nem ért véget ebben az évben a POPB-ben, és nem szabad hagynunk, hogy a melankólia elhomályosítsa. Éppen ellenkezőleg, ez a végesség tudata arra kell, hogy sarkalljon minket, hogy örömmel élvezzük, amit még megtehetünk.
És a jövő hamarosan gondoskodni fog arról, hogy megmutassa, mire számíthatunk. Addig is, egyetlen bizonyosság van a múlt évekre emlékezve: Köszönjük Bercy!
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé 
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között 
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között