„A bírságok és a magatartási kódex megszegéseinek kiosztásában a székbírók semmit sem hagynak ki” – Pavlyuchenkova a videóbíráskodás hibájáról Wimbledonban
Anasztaszija Pavljucsenkova vasárnap bejutott karrierje második negyeddöntőjébe Wimbledonban, kilenc évvel az első után.
Azonban mérkőzése Sonay Kartal ellen nem ment zökkenőmentesen, hiszen az orosz játékosnak egy hatalmas videóbírói hibával kellett szembenéznie. 4-4-es állásnál, és előnyben lévő saját adogatásánál Kartal egy backhandje messze kiment a pályáról, de a hawk eye nem jelezte hibának.
A székbíró úgy döntött, hogy újrajátsszák a pontot, Pavljucsenkova nagy bosszúságára. Ezután elveszítette saját adogatását, bár ez az esemény nem volt közvetlen hatással a mérkőzés végeredményére.
Sajtótájékoztatón nyilatkozott a helyzetről, és elmondta véleményét a székbíró döntéséről:
„Azt hiszem, egy kicsit rosszul érezte magát. Biztosan úgy gondolta, hogy kezdeményeznie kellett volna, és hibának kellett volna jeleznie, mert látta, hogy hiba volt. Ezt mondta nekem. Nehéz neki is. Félt attól, hogy ilyen döntést hozzon. De meg kellett volna tenniük. Ezért ülnek a székben. Ezért van székbíró.
Különben azt hiszem, hamarosan nélkülük kellene játszanunk, és minden automatizált lesz. Úgy gondolom, hogy elveszítjük az emberi varázsát a dolgoknak, mint például a labdaszedőknek. A Covid alatt nem voltak labdaszedők. Minden egy kicsit furcsává vált, és nagyon a robotizálás felé hajlott.
Nehéz, de a székbírók nagyon jók a bírságok és a magatartási kódex megszegéseinek kiosztásában. Az ilyen dolgokat nem hagyják ki. A legkisebb dologra is rákapnak. Inkább azt szeretném, ha jobban odafigyelnének a vonalakra, és pontosabban jeleznék a hibákat.”
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között