„A valóság már másfél éve ütlegel” – Djokovic reakciója a wimbledoni elődöntőben történő kiesése után
Novak Djokovic a hetedik egymás utáni wimbledoni döntőre számított, de Jannik Sinner az elődöntőben megállította.
A szerb játékos, aki idén ünnepelte 38. születésnapját, természetesen remélte, hogy legyőzheti a világelsőt, de az életkor utolérte, ahogy a sajtó előtt is elismerte:
„Nem volt kellemes érzés a pályán. De nem akarok részletekbe menni a sérülésemről, és panaszkodni, hogy nem tudtam a legjobbat nyújtani. Szeretném gratulálni Janniknek a nagyszerű teljesítményéhez. Ennyi. A döntőbe jutott, túl erős volt. Csalódott vagyok, hogy nem tudtam olyan jól mozogni, mint reméltem.
Nem hiszem, hogy balszerencse volt. Ez az életkor, a test kopása. Bár mindent megteszek a testemért, a valóság már másfél éve ütlegel, és őszintén szólva, mint még soha. Nehéz ezt elfogadnom, mert úgy érzem, friss vagyok, jó formában, és nagyszerű teniszt tudok játszani. Ezt bizonyítottam is idén.
A legjobb öt szettig tartó mérkőzés fizikailag igazi kihívás volt számomra. Minél tovább tart a torna, annál jobban romlik a fizikai állapotom. Idén minden nagy tornán az elődöntőig jutottam. Sinner vagy Alcaraz ellen kell játszanom, és ezek a fiúk formában és élesen játszanak.
Úgy érzem, hogy a mérkőzésre félig üres tartállyal állok neki. Így nem lehet megnyerni a meccset. El kell fogadni a valóságot, ahogy van, és meg kell próbálni a legjobbat kihozni belőle.”
A szerb játékos, aki a Big 3 utolsó aktív tagja, elutasította a visszavonulás gondolatát, és tervei szerint jövőre is visszatér Wimbledonba:
„Szomorú lennék, ha ez lenne az utolsó mérkőzésem itt. De remélem, nem ez az utolsó alkalom, hogy a középpályán játszom. Nem tervezem, hogy ma fejezem be a karrierem Wimbledonban. Legalább egyszer még vissza akarok jönni.”
Wimbledon
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között