Benneteau a francia siker után Svédország ellen a BJK-kupában: „Jó, hogy így megúsztuk”
Franciaország nem hibázott első találkozóján az I. csoportban, ami a Billie Jean King-kupa másodosztályának felel meg, Svédország ellen. Vilniusban, Litvániában a kapitány Julien Benneteau játékosai, akik nagy esélyesként érkeztek a svéd ellenféllel szemben, válaszoltak a hívásra, és 3-0-s győzelmet arattak.
A világranglista 500. helyén túl álló játékosokkal szemben Clara Burel és Varvara Gracheva már a páros mérkőzések végén biztosították a francia csapat győzelmét, Nellie Taraba Wallberg (6-2, 7-5) és Lisa Zaar (6-2, 6-3) legyőzésével.
Ezután a Diane Parry és Alizé Cornet páros alkotta páros zárta le a találkozót a skandináv nemzet ellen, sima győzelemmel, 6-2, 4-6, 13-11-re legyőzve Linea Bajraliu és Lisa Zaart. A mérkőzés után Benneteau elégedettségét fejezte ki, bár tisztában volt vele, hogy szerdán egy egészen más kihívás vár Törökország ellen.
„Természetesen elégedettek vagyunk ezzel a 3-0-s győzelemmel. Tudjuk, hogy papíron nehezebb mérkőzésünk lesz holnap Törökország ellen, jó így kezdeni. Clara (Burel) és Varvara (Gracheva) jól alkalmazkodtak, friss lábakkal játszottak a saját egyes mérkőzéseiken.
A párosban a lányok először tisztán uralták a játékot, de aztán igazi kihívással néztek szembe. Volt egy kis feszültség, bár ez egy eredménytelen mérkőzés volt ezen a találkozón.
Szerintem ez normális, hiszen Alizé (Cornet) már régóta nem játszott ilyen intenzitással, ráadásul most tért vissza a visszavonulásból. A svéd lányok pedig nehézzé tették a mérkőzést. Nagyon jó, hogy így megúsztuk, az őrült pontokkal a végén és a 8-3-as hátránnyal a szuper tie breakben. Ez jót tesz az önbizalomnak” – reagált Benneteau a Francia Teniszszövetség médiájának.
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között