„Egy nap, amit soha nem fogok elfelejteni”, Garcia visszatekint a Roland-Garros utolsó egyéni mérkőzésére
Hétfő délután Caroline Garcia játszotta utolsó mérkőzését a Roland-Garroson. A 31 éves francia játékos úgy döntött, hogy lezárja a fejezetet, és a következő hetekben visszavonul.
A Suzanne-Lenglen pályán, Garcia, aki hátfájdalom miatt ritmusvesztett volt salakon, mindent beleadott, de végül vereséget szenvedett Bernarda Pera ellen (6-4, 6-4).
Az érzelem uralkodott a mérkőzésen, és a 2022-es WTA-döntők győztese nem tudta visszatartani a könnyeit, amikor pályára lépett. A mérkőzés utáni beszédében Garcia szeretett volna köszönetet mondani a jelenlévő szurkolóknak a biztatásért, mielőtt kedd reggel üzenetet tett közzé X-fiókján (korábban Twitter).
„Tegnap nem sikerült nyernem. De sikerült mást nyernem: egy napot, amit soha nem fogok elfelejteni. Még egyszer megosztani a pályát veletek, érezni a támogatástokat és szereteteteket, felejthetetlen volt.
Végső soron, a sport erről szól. Mindent beleadni és küzdeni a végsőkig. Az egyik álmom mindig is az volt, hogy megnyerjem a Roland-Garrost. Kétszer sikerült párosban, de egyéniben soha.
Viszont, amit megtettem, az az, hogy mindent beleadtam. És éppen ezért ma mosollyal az arcomon tudok búcsúzni, büszkén arra, amit elértem. Mert az eredményeket nem lehet mindig irányítani, de az erőfeszítést és az elszántságot, amit belefektetünk, mindig. Köszönöm még egyszer.
És még nincs vége. Ma dupla következik barátommal, Diane Parry-val. Alig várom! Ha a közelben vagytok, gyertek és támogassatok minket a 3-as pályán. Köszönöm mindenkinek. Nélkületek nem lennék itt. Minden szeretetemmel, Caro” – írta a közösségi hálón.
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között