„Már egyetlen pont megnyerése is rendkívüli intenzitású koncentrációt és energiát igényel” – mondta Atmane Sinnerről
Terence Atmane számára túl magas volt a léc. Annak ellenére, hogy kiváló mérkőzést játszott, különösen az első szettben, ahol még egy szettdöntőbe is belevitte az ellenfelét anélkül, hogy egyetlen break labdát is elveszített volna, a francia végül alulmaradt a világelső Jannik Sinnerrel szemben (7-6, 6-2).
A sajtótájékoztatón a francia visszatért az olasz elleni mérkőzésére, amely egy kivételes útvonalat zárt le, ami a kvalifikációval kezdődött és a cincinnati Masters 1000 torna elődöntőjéig tartott.
„Már egyetlen pont megnyerése is rendkívüli intenzitású koncentrációt és energiát igényel. Azt hiszem, ez teszi őt különlegessé a többi játékoshoz képest, különben nem lenne világelső. Tenisz szempontjából, amit nyújt, az már kivételes.
De amit mentálisan és fizikailag nyújt, az egy másik dimenzió. Ő csak a legjobbakat kívánta nekem, hogy folytassam az utamon, dolgozzak tovább. Én pedig azt mondtam neki, hogy mindent megteszek azért, hogy a karrierem során minél többször megküzdhessek vele. Keményen kell dolgoznom, hogy a legjobbak szintjére emelkedjek.
A szettdöntőtől kezdve egészen a mérkőzés végéig jobb volt nálam. Nem kezdtem túl jól, egy kettős hibával. Megváltoztatta a visszaadás pozícióját, és ez destabilizált a második szervánál, ami hosszúra sikerült. Elszámoltam egy visszaadást, ami a erősségem volt. Aztán egy ütés.
És 3-0-ra került, és egy ilyen játékos ellen ez nem megbocsátható. Hagytam, hogy elszabaduljon a szettdöntőben, és ő pedig tudta kihasználni a lehetőségeket. A második szettben nincs mit mondani, ő volt a jobb. Gratulálok neki, és sok szerencsét kívánok a döntőhöz, megérdemli” – zárta Atmane.
Cincinnati
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között