Medvedev a pályán tanúsított viselkedéséről: „Ez egy kicsit olyan, mintha bipoláris lennék”
Daniil Medvedev az utóbbi hónapokban rossz időszakon megy keresztül, az eredményei messze elmaradnak attól, amit a közönség elvár tőle.
Ezek a teljesítmények frusztrálttá tehetik, és arra késztethetik, hogy elveszítse az önuralmát a teniszpályán.
Hétfőn sikerült megnyernie az első fordulót az ATP 500 Doah-i tornán honfitársa, Karen Khachanov ellen, nem kis küzdelem árán.
A sajtótájékoztatón, amiről a L'Équipe számolt be, elmagyarázta a viselkedését: „Ez egy kicsit olyan, mintha bipoláris lennék, nem?
Amikor a pályán vagyok, nagyon koncentrált vagyok, és az adrenalin száguld. Amikor viszont nincs adrenalin, akkor nyugodt vagyok.
Nem értem, miért kellene idegesnek lennem. De a pályán ez már egy másik történet. Ez így van gyerekkorom óta, és ezt látom a lányomnál is.
Dolgoztam emberekkel, pszichológusokkal... Talán a gyerekkoromból ered, vagy valami másból.
De igen, bár még nem fejeztük be a lányom nevelését, néha úgy viselkedik, mint én. Talán genetikai…
De a pályán halálosan küzdök, hogy nyerjek, hogy versenyképes legyek. Az egyetlen, ami számít, az a mérkőzés megnyerése.
Olyan dolgok történhetnek, amik feldühíthetnek. Dühös voltam, mert láttam, hogy elveszítem az első szettet, és éreztem, hogy rosszul játszom.
Próbáltam újra koncentrálni, de határozottan nem voltam nyugodt. De nagyon gyorsan túllépek ezeken a dolgokon.
A pályán rengeteg energiába kerül, hogy koncentrált maradjak. De most nagyon boldog vagyok, hogy visszatérhetek a pályára a következő meccsre.
Ahol ismét koncentrálnom kell..."
Doha 
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé 
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között 
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között