„Nagyon megkönnyebbültem” – mondta Pospisil a pályafutása utolsó pillanatai után
Pospisil a karrierje utolsó mérkőzését a kvalifikációból felkerült Bagnis ellen játszotta a torontói Masters 1000 versenyen. Bár egy szettet megnyert, a kanadai játékos kevesebb mint két óra alatt kikapott (6-2, 3-6, 6-3).
A szervezők meghívásával részt vevő, egykor világ 25. helyezettje így fejezte ki érzéseit, miután utoljára lépett pályára profi teniszezőként:
„Őszintén szólva, nagyon megkönnyebbültem (nevetés). Nem tudtam, mit fogok érezni a meccs után. Azt hittem, készen állok a visszavonulásra, de most, hogy megtörtént, tudom, hogy nagyon megkönnyebbültem, és örülök, hogy bizonyos értelemben ez már mögöttem van. Bárcsak nem rándultam volna meg az izmaimat az ötödik játékban, és élvezhettem volna egy kicsit jobban a mérkőzést. De igen, azért nagyon különleges érzés volt itt, Kanadában befejezni.”
A 35 éves játékos a jövőjét illetően elmondta, hogy nem fogad el teljes munkaidős szerepet, amely a tenisz világához kapcsolódna:
„Úgy gondolom, ha maradnék a teniszben, azt biztosan részmunkaidőben tenném, és a kanadai teniszért dolgoznék. Nem tudom, van-e bennem annyi, hogy sokáig maradjak ebben a sportágban, kivéve talán, ha segíteni tudnék.
Olyan közösségnek vagy fiataloknak adni, akik kevésbé szerencsés helyzetűek, akiknek nincsenek lehetőségeik, mert bizonyos értelemben én megérthetem őket. De nem akarok teljes munkaidőben a teniszben maradni. Ez egy olyan sport, amely fizikailag és mentálisan is sokat követel, és egy bizonyos ponton kimeríti az embert.”
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé 
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között 
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között