"Nagyon pozitív hozzáállással megyek neki a meccsnek" – Altmaier a bécsi párbajról Sinner ellen
Daniel Altmaier ismét Jannik Sinnerrel találkozik az első körben Bécsben, néhány héttel sanghaji összecsapásuk után.
Szerdán Jannik Sinner lép pályára a Bécsi ATP 500-es tornán Daniel Altmaier ellen. A két játékos háromszor mérkőzött össze a főtáblán, melyből az olasz kétszer, a német egyszer győzött.
Utóbbi mindenképpen bosszút szeretne állni mai ellenfelén, idei sanghaji összecsapásuk (6-3, 6-3 Sinner javára) után. A világranglista 51. helyezettje nyilatkozott a világ második számú játékosával vívandó közelgő párbajról.
"Hiszem, hogy több játékstílusom is van, amelyeken dolgozom, hogy jobb játékossá váljak. Az egyik egy agresszív változat, a másik pedig egy, ahol egy kicsit türelmesebb vagyok. A mentális oldal is döntő fontosságú.
Idén fejlődtem játékosként, több mérkőzést nyertem, és ma már sokkal egyenletesebbnek érzem magam. A következő három-négy hónap lehetőséget ad arra, hogy tovább javuljak.
A szezon vége felé járunk, ez a mérkőzés mentálisan nagyon megterhelő lesz számomra. Beszélni fogok a csapatommal, és megnézzük, mik a legjobb taktikák a mérkőzés megkezdéséhez.
Attól függően, hogyan alakul a meccs, alkalmazkodunk. Nagyon pozitív hozzáállással megyek neki a mérkőzésnek. Mindig is olyan ember voltam, aki a lehető leghamarabb bosszút akar állni. Olyan típus vagyok, aki szereti felvenni az ilyen kihívásokat, ez lehetővé teszi, hogy a legjobbat hozzam ki magamból.
Nagyon várom, hogy játszhassam ezt a mérkőzést. Ráadásul sok néző lesz, rengeteg német szurkoló lesz itt Bécsben. Őszintén szólva, ez még jobban vágytámaszt bennem" – nyilatkozta Altmaier az elmúlt órákban a Punto de Break számára.
Vienne
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között