Noah mesélte a pokolba való zuhanását, miután 1983-ban megnyerte a Roland Garrost: „Néztem a Szajnát, és azt mondtam magamban: Beugrok, nem bírom tovább”
Yannick Noah az utolsó francia játékos, aki megnyerte a Roland Garrost. 1983. június 5-én, majdnem 42 évvel ezelőtt, a híres Mats Wilander ellen. Miután megszerezte első (és egyetlen) Grand Slam címét, nemzeti sztárrá lőtt ki, és a volt bajnok és énekes elárulta a sötét időszakot, amelyen ezután keresztülment.
A 'Mentális egészség, a tabu megdöntése' című műsorban, amelyet kedden sugárzott az M6, Noah meghatottan beszélt depressziójáról és az öngyilkos gondolatokról, amelyek elhatalmazták:
„Túléltek egy mély depressziót. És nehéz volt, mert egy kicsit egyedül voltam. 23 éves voltam, topformában. Tizenkét éves korom óta a prioritásom az volt, hogy megnyerjem ezt a tornát Párizsban. Ennyi. Minden barátom ott volt. Mindenki, akit szerettem, ott volt. Apám felugrott a pályára. Tökéletes volt.
A boldogság az volt, hogy megnyertem ezt a kupát. És másnap elveszett voltam. Nem tudtam, mi történik. Mindenki körülöttem azt hitte, életem legjobb időszakát élem. De én csak el akartam tűnni. El akartam menni.
Mert egyszer feljutva, nem adták meg a használati utasítást. Az az időszak valóban az az érzés volt... Nagyon pontos volt. Egyedül sétáltam az utcán, éjszaka, Párizsban. Vártam, hogy senki ne legyen körülöttem, néztem a Szajnát, és azt mondtam magamban: 'Beugrok. Nem bírom tovább.'”
Davis-kupa: reformok, kritikák és nemzeti kultúra kereszttüzében 
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé 
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között