„Ott a tény, hogy nem sikerült felvennem az intenzitásával a harcot”, állítja Rinderknech Franciaország Davis-kupa kiesése után
Egyszerű volt az egyenlet Rinderknech számára kedden este Bolognában, a Davis-kupa negyeddöntőjében. Moutet veresége Collignon ellen után a Sanghaji Masters 1000 döntősének reagálnia kellett volna Bergs ellen, hogy egyenlítsen egy győzelemmel Belgium ellen, de az utóbbi nagyon stabilnak bizonyult, hogy országának először 2017 óta jusson el az utolsó négy közé. A világranglista 29. helyezettje a vereségére reagált sajtótájékoztatón.
„Ha megkérdeznénk az összes versenyben részt vevő játékost, hogy nagyszerű frissességben vannak-e, szerintem egy sem mondaná: 'igen, 100%-os vagyok, ez igaz'. Mindannyian az év utolsó hetében vagyunk, egész évben dolgoztunk. Nos, jól éreztem magam. Ezzel nincs probléma. De ott a tény, hogy nem sikerült felvennem az ő intenzitásával a harcot, aki olyan játékos, aki sokat tesz bele, aki kicsit az én stílusomban játszik.
Ő jobban sikerült ezt megtenni, mint nekem. Ezért nyer ma este. Amikor a csapatért, az országért játszol, nem érdekel, milyen állapotban vagy. Ha tört a csuklód vagy eltört az ütőd, akkor is mindent megadsz, és mélyen magadban keresed a megoldásokat. Nem voltam messze a második szettben. Gratulálok Zizou-nak (Bergs).
Már maguk a vereségek egész évben nem egyszerűek. Még inkább, amikor egy csapatért, barátokért, stábért, kapitányért játszol, akik példásak, és ösztönöznek minket. Februárban kezdtük. Jó mérkőzést játszottunk Horvátországban. Gondolok Ben-re (Bonzi), Pierre-Hugues-ra (Herbert) és Gio-ra (Mpetshi Perricard), akik ma este nem játszottak. És fáj, hogy nem adtam meg nekik a lehetőséget a játékra”, így reagált Rinderknech a vereségére kedden este az Équipe-nek.
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között