Sabalenka megússza Anisimovát, és az első címére pályázik a WTA Finals-on!
Két hónappal az US Open döntőjében vívott csatájuk után Aryna Sabalenka és Amanda Anisimova ismét egy szép intenzitású küzdelmet vívott a WTA Finals-on. 2 óra 21 perc küzdelem után a világelső 6-3, 3-6, 6-3 arányban győzött, és így egy izgalmas döntőben mérheti össze erejét Elena Rybakina ellen.
Aryna Sabalenka és Amanda Anisimova ebben a szezonban negyedszer találkozott: a belarusz játékos a Roland Garros nyolcaddöntőjében és az US Open döntőjében diadalmaskodott, míg Anisimova a wimbledoni elődöntőben nyert a két játékos párharcában.
A WTA Finals pályáján a két játékos egy rendkívül intenzív mérkőzést nyújtott. A világelső egy hosszú, egy órás, kiegyenlített első szett végén szerzett előnyt, amelyben öt break labdát hárított el és 13 nyerő ütést ért el.
Anisimova korántsem adta fel, és már a második szett elején reagált, megszerezve Sabalenka szerváját, és figyelemre méltó hatékonyságot mutatva 12 nyerő ütéssel és mindössze 4 direkt hibával.
A alapvonali csata a döntő szettben is folytatódott, ahol a belarusz játékos tapasztalata végül döntött. Sabalenka 6-3, 3-6, 6-3 arányban győzött 2 óra 21 perc küzdelem után.
A holnapi döntőben a WTA körverseny vezetője Elena Rybakina ellen lép pályára, egy olyan játékos ellen, aki a múltban mindig némi nehézséget okozott számára (Sabalenka 8-5-ös vezetést tart a személyes mérkőzéseken).
Anisimova, aki kiesett a WTA Finalsról, egy sikerekben gazdag 2025-ös évet zár: 2 Grand Slam-döntő (Wimbledon és az US Open), 2 WTA 1000-es cím (Doha és Peking) és a világranglista 4. helyezettje, ami a karrierje során elért legjobb helyezése.
Madrid
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek?
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között
Mi lenne, ha a tenisz elveszítené a lelkét? A robotizált játékvezetés esete a hagyomány és az elgépiesedett modernitás között