Vakulenko, a korábbi világranglista 32. helyezettje beszámolt arról, hogy 15 éves korában kényszerítették szerelmi kapcsolatra a volt edzőjével: „Ezután nincs többé normális életed”
Julia Vakulenko, a korábbi ukrán teniszezőnő 1998-tól 2010-ig volt profi, és 2007-ben a világranglista 32. helyére került. Ugyanebben az évben döntőt játszott a québec-i tornán, és most, 41 évesen, Vakulenko az elmúlt órákban szakított a csenddel.
A L’Équipe-nak adott interjújában Julia Vakulenko elmondta, hogy a volt edzője befolyása alatt állt, aki Spanyolországban szexuális kapcsolatra kényszerítette, amikor még csak 15 éves volt.
Több mint tíz percig mesélt a francia médiumnak arról, hogy milyen életet élt napi szinten a volt edzője mellett.
„A szovjet időszakban születtem Ukrajnában, Jaltában. Hét éves koromban kezdtem el teniszezni. Jugoszlávia U12 és U14 bajnoka voltam, de a háború miatt rengeteg stressz ért.
Akkori helyzet és az edzés nehézségei miatt külföldre akartunk menni, végül találtam egy szponzort, aki támogatott, hogy elmehessek egy akadémiára. 15 éves koromban Spanyolországba, Barcelonába mentünk. Eleinte a lányokkal edzettem, de mivel én voltam a legjobb a csoportban, átkerültem a fiúkhoz.
Ott volt egy edző, aki időnként egy csoporttal dolgozott. Mivel jó eredményeim voltak, észrevett. Látta, hogy van bennem potenciál, és egyre többet edzett velem. Wild-cardot kaptam, hogy részt vehessek a Roland-Garros junior tornáján.
Anyám nem ismerte ezt a világot, inkább másra bízta. A volt edzőm azt mondta, hogy ő mindent tud, és ő kísért el, és ő döntötte el, hogy egy szobában fogunk lakni a hotelben. Ekkor kezdődött az, hogy befolyása alá kerültem.
Amikor vesztettem, lefeküdt velem. Simogatni, ölelni kezdett. Nem értettem, még gyerek voltam, őt pedig tekintélynek tartottam. Azt tanították nekünk, hogy a felnőtt-gyermek kapcsolatban engedelmeskedni kell.
Negyvenes éveiben járt, de volt felesége és két gyereke. Azt mondta, hogy szerelmes belém, és hogy bajnok leszek. Mindig engedelmeskednem kellett neki. Végül az ő tulajdonává váltam, ha visszagondolok. Ő döntött mindenről, még a szexuális kapcsolatunkról is. Ezután nincs többé normális életed. Manipuláció volt, és ez 18 éves koromig tartott.
Sokáig nem tudtam, hogyan szabaduljak ki ebből a kapcsolatból. Spanyolországba mentem teniszezni, de nem úgy történt, ahogy terveztem. Anyám is velem volt, de nem mertem neki semmit mondani, mert a szponzortól is függtünk.
Ha abbahagytam volna, nem lett volna senki, aki támogatott volna a teniszben. Sikerült elszigetelnie mindenkitől, mentális függőséget teremtett. Nem beszélhettem másokkal.
Nem láttam kiutat ebből az egészből. Semmi sem volt normális, de nem láttam a megoldást. Szándékosan törtem el a kezem, hogy szünetet tartva szakítsak vele. Egyszerűen csak tovább akartam lépni, és valahogy „életben maradni”. Volt, hogy reggel nem akartam felkelni.
Mivel elég csinos lány voltam, nem szerettem magam. Azt kérdeztem magamtól: „Miért történik ez velem?” Majdnem depresszióba estem. Nem akartam többé teniszezni, edzőkkel dolgozni, azon gondolkodtam, hogy abbahagyom-e a teniszt. Az utazások, az edzők… Minden negatív volt, és elvesztettem az önbizalmamat. Ahhoz, hogy nyerj, szeretned kell magad, és én nem tudtam.
Nem fogadtam el ezt az életszakaszomat. Nem akartam, hogy ismerjenek, mert szégyelltem magam. Amikor befejeztem a karrieremet és családot alapítottam, nem akartam beszélni a teniszes múltamról, és nem akartam teniszt nézni a tévében, mert számomra ez egy kudarc volt” – mesélte.
Davis-kupa: reformok, kritikák és nemzeti kultúra kereszttüzében 
Amikor a teniszsztárok pályát váltanak: Noahtól, az énekestől Safinig, a képviselőig – egy másik meccs, az újrakezdésé 
A holnap tenisze laboratóriuma: van-e jövője a Next Gen Mastersnek? 
Tenisz: kevéssé ismert igazságok az előszezonról – pihenés, stressz és fizikai túlélés között